3. konyhai orgazmus élményem: Étcsokis bon-bon

Egy krémes, langyos nem túl keserű csokifagyi olvadozik a nyelvemen. Mintha egy hűvös szellő csapott volna meg a nyári hőségben... ezek voltak az élményeim :)

A melóhelyi pangás miatt netezek és persze átnézek naponta 3-4 blogot. Ezt az étcsokis bon-bont is így találtam, megfordult 5-6 oldalon különböző változatokban. Én Dolce vita oldalán lévőt használtam a végén alapul.

Fogtam 30 dkg 60%-os étcsokoládét gőz felett felolvasztottam, majd adtam hozzá 25 dkg mascaponét. Addig kevertem míg homogén nem lett. Levettem a tűzhelyről és formába öntöttem.
Fagyasztóba raktam és lefeküdtem. Majd megfeledkeztem róla és elmentem dolgozni, most este szedtem ki.
Nekem még nincs bon-bon formám, így a szilikon jégkocka tartókat használtam :) Jelentem tökéletesen bevált!

Kép nincs, mert a fényképezőgép anyáéknál maradt a hétvégén... de hamarosan gyártok még új adagot.

Currys csirke

A csirkemell filét felszeleteljük ésa már olajon megdinsztelt hagymára dobjuk, megpirítjuk kicsit. Utána jöhetnek a fűszerek ízlés szerint: só, bors, koriander, gyömbér, curry.
(Bevallom a gyömbérért sem rajongok.)



Rizzsel tálaljuk, melegen.

Ha ez a recept hosszabb lett volna, az én írásom is tovább tartott volna :)
De nem, hazudok, mert álmos vagyok...

Hangya-mese

Ez úgy kerül erre a blogra, hogy a myspace meg fog szűnni, így lementettem a tartalmát és a számomra fontosabb dolgokat, amik emlékeket őriznek szép lassan áthozom ide. Ez is ilyen, nem nagy színvonal, de nekem kedves emlék :)

Ez a mese eredetileg egy képregény volt, amit én rajzoltam még amikor suliba jártam és egy órán nagyon-nagyon unatkoztam :)
Szándékomban áll a képregényt is mellékelni ha megtalálom.

A Kis Hangya meséje

1.0

A Kis Hangya megunta az unalmas konyhai életet és elhatározta, hogy elmegy világot látni. Az ajtó épp nyitva volt, így szaporára vette a lépteit, és mint egy vad csiga úgy száguldott, de hopp, illetve kopp, mert a gazdasszony épp becsapta maga mögött az ajtót, mire a Kis Hangya úgy csapódott rá, mint figyelmetlen muslica a szélvédőre.

Búsult a Kis Hangya, de nem adta fel hőn áhított álmát és lesben állt az ajtó,,tövénél”. Várt-várt, és egyszer csak kopogást hallott és nyílt az ajtó. A Kis Hangya, pedig boldogan rohant ki a számára már börtönt jelentő konyhából.

TO BE CONTINUE

1.0.1

A nagy rohanás után, mikor újra kapott levegőt ámulattal nézett szét és csodálattal töltötte el az elé táruló világ. A cserép a fű, a virágok, az a sok-sok dolog, amiről már olyan sokat hallott. Órákig csak nézett és ámult-bámult.

De a szabadban az élet nem csak játék és mese. Itt is járkálnak emberek, akik bármikor eltaposhatják. Így próbált minél messzebb jutni az ajtótól. Sikerült.

A kapu mellett érte az este, s ekkora már meg is éhezett. S mivel megszokta, hogy a konyhában elé rakják az élelmet. Nagy szomorúságában eszébe jutott, hogy visszamegy a konyhába. De eszébe jutott, milyen flegmán dicsekedett társainak, hogy lelép, és sosem fordul vissza. Így aztán leült a kapu tövébe és feldobta a talpát.

THE END

1.0.2

Mikor kiért az ajtón a Kis Hangya nagyot sóhajtott: ,,Végre” mondta, és nagy sétára indult. Elért egy pocsolya szélére és leült pihenni.

Az új világ csupa finom falattal látta el, és a Kis Hangya élvezte, hogy meg kell keresnie a finom falatokat, nem csak elverni pár társát az asztal lábánál heverő morzsákért. Pár nap múlva egy nagy fa tövébe ért és úgy döntött itt telepszik le. Aztán elaludt, álmában csodás bolyt hozott létre olyan kis bátor hangyákból, mint amilyen ő maga. De hirtelen bilibe ért a keze és felébredt. A bili egy nagy hangyacsaládé volt, akik nem nézték jó szemmel a ,,betolakodót” ezért átdöfték a szívét egy fűszállal.

THE END

2.0

Egy szép nap a Kis Hangya azzal az érzéssel ébredt, hogy tennie kell valamit. Kifigyelte, hogy a házban lakó gyerekek mindig délben mosogatnak - mikor már nem volt tiszta pohár sem – és, hogy sosem engedik le a mosogatóvizet. Elhatározta, hogy ezt kihasználva megtanul szörfözni. De mivel túl csendesnek találta a vizet ehhez ezért úgy döntött, hogy kinyitja a csapot. MacGayver-t is megszégyenítő ügyességgel készített egy „csapkinyitó kézi készüléket”, amivel első próbálkozásra sikerült eltekernie azt. A víz ömlött és a Kis Hangya élvezte a szörfözést.

Egészen addig, míg a víz ki nem futott a mosogatóból és magával nem sodorta a konyhapult széléig. Ott sikerült megállnia. Nagyot sóhajtott: „Ezt is megúsztam.” Azonban a következő pillanatban egy hatalmas zsíros hab beterítette és szörnyethalt mielőtt a csempére ért volna.

Mivel eláztatta családja összes üregét mérges volt rá az egész boly, így fejfájára azt vésték:

,, Sohasem felejtünk el az arcokat, de a te esetedben kivételt teszünk.”

THE END

3.0

A Kis Hangya már unta a konyhai nyüzsgést. Az állandó szaladgálást a székek, asztalok és emberi lábak között, nem érezte élete értelmét, ezért úgy döntött, hogy felfedezőútra indul a ház többi szobájába. Felesége megpróbálta visszatartani, de ő csak ennyit mondott neki: ,,A nők mindig olyanok, mint egy távoli part a félreértés hatalmas öblében. Szeretném legalább magamat megérteni, ha téged már soha nem foglak.” Így fogta kis bőröndjét és elindult, de miután átlépte a küszöböt, beszippantotta a porszívó.

TO BE CONTINUE

A tökéletes reggeli vagy vacsora

Reggelinek a legjobb, mert vacsorára már kicsit túlzás, viszont ez az egyetlen itthon töltött étkezésem és ma kaptam savanyú káposztát is a boltban, így minden tökéletes volt :)
Szerintem a szalonna sütés egyetlen fontos momentuma a türelem. Lassan kell sütni, hogy kisüljön a lehető legtöbb zsír, és közben ne égjen oda.



A bőrének jó ropogósnak kell lenni!



Ha kész a szalonna én leöntöm a zsírt a serpenyőből és sütök hozzá rántottát.
Az utolsó fontos dolog a savanyú káposzta! Anélkül az egész szinte nem ér semmit.

Erről jut eszembe érdekes kapcsolaton a káposztával. Persze csak abból aszemppontból érdekes, hogy nem szeretem csak akkor ha savanyú, a párolt káposztába is mindig öntök egy kis fehérborecetet :)