Randi érzés



Ma moziba megyünk.

Nem kettesben, de korábban találkozunk, vacsizunk és fagyizunk.
Olyan zizis vagyok, mint kapcsolatunk elején  :-)






Kép: innen

Somlói galusa

Hívjuk négyszemélyes adagnak, vagy egy tepsisnek, mert kisülnek a tészták egy  tepsiben :-)
Ide most a jó receptet írom, ami alapján legközelebb csinálom majd :-)



A sárga piskótához:
3 tojássárgáját felverünk 3 evőkanál porcukorral, majd adunk hozzá 2 evőkanál vizet és 1 evőkanál vaníliaaromát. Ezután beleszitálunk 3 evőkanál lisztet és 1 csipet sütőport. Végül a 3 tojásfehérje kemény habjával összeforgatjuk.


A kakaós piskótához:
3 tojássárgáját felverünk 3 evőkanál porcukorral, majd adunk hozzá 3 evőkanál vizet. Ezután beleszitálunk 2 evőkanál lisztet, 1 evőkanál kakaóport és 1 csipet sütőport. Végül a 3 tojásfehérje kemény habjával összeforgatjuk.


A diós piskótához:
3 tojássárgáját felverünk 3 evőkanál porcukorral, majd adunk hozzá 3 evőkanál vizet. Ezután beleszitálunk 1 evőkanál lisztet, 2 evőkanál darált diót és 1 csipet sütőport. Végül a 3 tojásfehérje kemény habjával összeforgatjuk.



A vanília öntét:
3 tojássárgáját felverünk 10 dkg porcukorral és 1 vaníliarúd kikapart belsejével, majd lassú tűzön 3 dl tejet felmelegítünk és  hozzákeverjük, vigyázzunk, hogy a tojás ne csomósodjon össze, ha félünk inkább végezzük gőz felett ezt a műveletet. A végén ha nem megfelelő a sűrűsége rakhatunk bele 1 teáskanálnyi étkezési keményítőt.

A csoki öntét:
10 dkg étcsokit felolvasztunk  1,5 dl tejszín és 1 dkg vaj társaságában.

A rumos öntét:
2 dl rumot felmelegítünk és feloldunk benne 10 dkg cukrot.



A rétegezés:
Vegyesen egy réteg tészta, leöntjük a rumos öntéttel és apróra vágott diót, majd megy rá egy réteg vanília öntét, jöhet a következő réteg tészta arra csokis öntét, dió.... míg el nem fogy a tészta.

Tálaláshoz:
Tejszínhab. Két ehető változatot találtunk: az egyik a piros dobozos Hu La La volt, a másik a Gran Dessert-es Panna.



Gyros vacsora

Elkészítés: 

A hús: bepácoljuk az apró kockára vágott csirkemellt gyros fűszerkeverékkel és olívaolajjal, majd hűtőbe rakjuk. Mielőtt enni akarunk kivesszük és 4-5 perc alatt készre sütjük.

A pita: Limara receptje alapján: összedolgozunk 25 dkg lisztet, 1,5 dkg élesztőt, 1 teáskanál sót, 1 csipet cukrot, 1 evőkanál olívaolajat és 1,5 dl langyos vizet. Duplájára kelesztjük, majd négy egyenlő részre osztjuk, lapos korongokat csinálunk belőlük és kb. 10 perc alatt kisütjük 220 fokon.

Az öntet: 2 dl natúr joghurthoz keverhetjük ízlés szerint: fokhagyma, chili, só, bors, koriander, curry. Vagy ki mit szeret.


Ami még jó hozzá: sok zöldség: lila káposzta, jégsaláta, lila hagyma, paradicsom, uborka. És sült krumpli :-)


Az kell mondjam szeretek jelenlegi lakóhelyemen élni, annak ellenére is, hogy naponta 2 óra utazásra kényszerülök. Miért? Azért, amit már reggel leírtam és a teraszról csodásak a csillagok, csendes, 2 perc sétára lehet finom fagyit kapni és tök jó zöldséges van. Egyetlen álmom ide már csak egy húsbolt :-)

A tökéletesség érintése

Tegnap este végre jó idő volt olyan 11 körül, friss esőillat áramolt a kanapénk felé, amin feküdtem. Gyorsan odahívtam a kanapé másik tulajdonosát, hogy érezze. A finom illat és az ő érintése együtt csodás élmény volt.

Néha szoktunk arról beszélgetni mekkora az esélye annak, hogy két olyan ember találkozik és szeret egymásba, akik nagyon sok mindenben hasonlóak és a köztük kialakuló kapcsolat  idilli lesz. A válasz: kevés.

Szerencsések vagyunk, mert nekünk megadatott, hogy a kevesek közé tartozzunk. Ennek köszönhetően minden nap érezhetem a tökéletesség simogatását több különböző formában: egy kedves szóba, egy simogatásban, egy tekintetben, egy mosolyban...


Mogyoróvajas keksz #1

Mindig úgy voltam, hogy én a mogyorót csak sós változatban szeretem. Aztán jött a mogyoróvajas szamócalekváros kenyér és a mogyoróvajas keksz :-)

A recept Maci oldaláról van, két helyen átalakítva:
10 dkg puha vajat összedolgozunk  12,5 dkg mogyoróvajjal, majd hozzáadunk 20 dkg cukort, 1 csipet sót és egy 1 egész tojást. Végül eldolgozzunk benne 15 dkg  liszt és 1 fél teáskanál sütőpor keverékét.
Kis golyókat formálunk, amiket lelapítunk és kisütjük 190 fokon  (kb. 15 perc).

Nem lettek túl formásak, de nagyon finomak voltak:


Készítettem amúgy ezen recept alapján egy sós változatot is, de az nem igazán nyerte el a tetszésünket.

Megfelelési kényszerem :-)

Életemnek mindig része volt egy egészséges megfelelési kényszer, ami mindig előre felé mozgatott. Azt hiszem mindig a segítségem volt. Gyerekként a szülőknek, később az egyetemen, és most a férfinak.

Az ember előfordul, hogy saját magát sem ismeri. Tegnap délután egyedül voltam otthon és nem  a szokásos rutinomat követtem, ami az lett volna, hogy bedöglök a gép elé, hanem a főzés végeztével takarítottam :-)

Ha valaki nekem azt mondja bármikor, hogy: "te egyszer boldogan fogsz házimunkát végezni" valószínűleg az arcába nevettem volna. De most valahogy nem zavar a dolog, sőt elégedetté tesz a tudat, hogy egy tiszta lakásba ül és a főztömet eszi majd ebédre :-)

Felnövünk, öregszünk, változunk. Megismerjük magunkat.