A villamos energia:


a legjobb használati értékű szekunder energiahordozó, mert a hajtás, hő valamint világítás és információtechnika energiaigényét egyaránt kielégíti.

A hétvégén a csillár felrakása közben mondta cooldavee, hogy keveset tudunk az áramról, így mai nap elkezdem agyunk tágítását, az alapoktól ha más is csatlakozna :-)

Első körben az alapfogalmak:

Elemi töltés: Az elektron (-e), pozitron (+e) töltéssel rendelkezik, ahol e=1,60217733.10-19 As. Minden Q villamos töltés egész számú többszöröse az elemi töltésnek.

Villamos áram: Ha töltések (elektronok vagy ionok) mozognak, akkor villamos áram keletkezik, amelynek nagysága korrekt módon az áramerősséggel (I) adható meg.

1 Amper (1A) az erőssége annak az időben állandó áramnak, amely két egyenes, párhuzamos, végtelen hosszúságú, elhanyagolható keresztmetszetű, 1 m távolságban lévő vezetőben folyik, és amely által létrehozott erő légüres térben 1 m vezetékhosszon 2.10-7 N értéket tesz ki.

Villamos feszültség: Két pozitív Q1 és Q2 töltés taszítja egymást. Ha Q1 rögzített és Q2 elmozdulhat, akkor Q2 töltés eltolódik a B pontba, egyidejűleg Q2 töltés potenciális energiája Ep (E1-E2) értékkel csökken, így A és B pont között keletkező UAB feszültség = (EA-EB)/Q2 (mértékegysége: 1 volt (V).


Ha a feszültség (U) és áramerősség (I) időben állandó a villamos teljesítményP=UI=E/τ.

Az i áram arányos a rajtuk levő u feszültséggel, és az arányossági tényező az ohmos ellenállás: u=Ri (mértékegysége az 1 Ohm (Ω=V/A), ill. 1 Siemens (S=1/Ω=A/V).

Ennek reciproka a vezetés: G=1/R.

Lassan átérünk a gyakorlati részre:
A villamos energia felhasználásának és előállításának legfontosabb formája a háromfázisú váltakozó áram. Ebből származik kisebb fogyasztók üzemeltetésére az egyfázisú kisfeszültségű váltakozó áram.

to be continued...


(Fogalmak és képletek: BME jegyzetek: http://www.energia.bme.hu)