Sárgabarackos gombóc

Tavaly ettem életem legfinomabb gombócát, idén pedig eldöntöttem, hogy megpróbálkozom az elkészítésével.
Nem tudtam mire vállalkozom :-)

Először is a tészta... valószínűleg a krumpli nem volt megfelelő és főzés közben túl sok folyadékot vett fel, mert hihetetlen mennyiségű liszt kellett aztán a tészta összeállításához, ami folyamatosan ragadt, és ragadt, és ragadt...
Ide az eredeti arányait írom a tésztának:
  • 1 kg héjában főtt burgonya melegen összetörve
  • kb. 20-30 dkg rétesliszt
  • 1 tojás
  • 1 evőkanál margarin
  • 1 csipet só
Ha szükséges még liszt rakjunk hozzá nyugodtan.

Másodszor a barack.... Kb. 1 kg sárgabarackot megmosunk és megszárítjuk. A kedves ismerős, akitől a receptet kaptam azt monda a legjobb a kicsi még kemény rózsabarack. Igaza volt, a puhábbakkal megszenvedtem :-)
Én kimagoztam a barackot és a mag helyére egy kockacukrot raktam, mert a férjem szerint az összes barackos gombócnak, amit eddig evett az volt a baja, hogy nem volt elég édes a barack, és ezt már porcukorral nem tudta kompenzálni :-) Az ötletet egyébként Limaránál láttam.


A tésztát először kétfelé osztjuk, aztán kb. 3 ujjnyi rudakat sodrunk belőle, a barack méreteihez viszonyítva vágunk tovább. Fogunk egy szeletet lelapítjuk az egyik kezünkkel, belerakjuk a barackot és elkezdjük összezárni. Kézzel addig formázzuk így a tészta kb. egyenletesen el nem oszlik, és nem marad levegő benne, akkor ugyanis főzés közben szétrobbanhat.

Enyhén sós forrásban lévő vízbe főzzük, megvárjuk míg feljön a víz tetejére, hagyjuk még 2 percig, majd kiszedjük és olajon megpirított zsemlemorzsába forgatjuk.

Mivel ez egy nagy adag lett - szerencsére, mert egy ideig nem kezdenék neki újra :-D - kifőzés után a felét lefagyasztottam.